5 tanács a gyógynövény teák helyes elkészítéséhez
Bár teának nevezzük, a gyógynövényekből készített forrázatoknak, főzeteknek valójában nincs közük a klasszikus teákhoz. Helyesebb megfogalmazás a gyógynövény részekből készített italok megnevezésére az angol ’infusion’ (főzet) vagy a ’herbal tisane’ (gyógyital).
Nem mindegy melyik növényi részt használjuk
A legtöbb esetben az adott gyógynövény levelét, hajtását használjuk forrázat készítésére, de vannak gyógynövények melyeknek a gyökérzetét (pl. pongyola pitypang), másoknak a virágait (pl. levendula) vagy virágos hajtásait (pl. mezei cickafark) alkalmazzuk. Sőt, bizonyos gyógynövények terméseiből (pl. közönséges édeskömény) vagy kérgéből (pl. fahéj) készítünk főzeteket. A felhasznált növényi részekből különböző módokon készítjük a forrázatokat, főzeteket vagy hideg vizes kivonatokat.
A megfelelő hőmérséklet
A gyógynövény részek legnagyobb részéből forrázatot készítünk. Ebben az esetben felforralt vízzel (100°C) öntjük le a felhasznált növényi részt. Így járunk el a levelekkel, föld feletti (virágos-) leveles hajtásokkal, és a magas illóolaj tartalmú gyógynövényekkel. Ilyenkor az adott mennyiségű gyógynövényrészt forró vízzel leöntjük, majd lefedett edényben, a kívánt erősségtől vagy az előírtaktól függően 15-20 percig hagyjuk állni, végül leszűrjük.
A nem hőérzékeny, de nehezen kivonható hatóanyagú növényekből, növényrészekből főzetet készítünk. Ilyenek a gyökerek, gyöktörzsek, kemény, fás szárak, magvak, termések. Ebben az esetben az adott mennyiségű gyógynövény részt a víz forrásától számítva 4-5 percig főzzük. Az elpárolgott vizet pótoljuk. Az elkészítés után leszűrjük, nem hagyjuk tovább állni.
Míg a legtöbb gyógynövény esetében forró vizet alkalmazunk a hatóanyagok kiáztatására, addig a hőre érzékeny hatóanyag (pl. a C-vitamin) tartalmú gyógynövény részekből hideg vizes kivonatot készítünk. A csipkebogyót, azaz a vadrózsa áltermését mozsárban összetörjük, szobahőmérsékletű vízzel leöntjük, lefedett edényben egy éjszakát vagy 8-10 órát hagyjuk állni, majd leszűrjük. Fontos, hogy az így kapott italt ne melegítsük, és ne használjunk fém eszközöket az elkészítése során.
Friss vagy szárított?
A gyógyitalokat nem csak a szárított, de friss gyógynövényekből is csinálhatjuk. Amennyiben friss alapanyagot használunk, a forrázat elkészítése előtt érdemes mozsárban megtörni azt, hogy az illóolajok és a hasznos alapanyagok könnyebben kioldódjanak belőle.
Mennyi az annyi?
A gyógyteák készítésekor általánosságban elmondható, hogy 2 dl vízhez egy evőkanál, azaz 2-3 g teakeveréket adunk. A gyógyteák készítésekor ne használjunk fém eszközöket, mert bizonyos hatóanyagok gyógyhatását semlegesítik a fémek.
Mikor igyuk?
Leghatékonyabb, ha a gyógynövényekből készített teákat minden ízesítés nélkül, magukban fogyasztjuk. Fontos, hogy az ajánlott napi fogyasztási mennyiséget ne lépjük túl, ez gyógynövényeknél változó, olvassunk mindig utána az alkalmazott gyógynövényről. Míg a tisztító- vagy gyomorpanaszokra ajánlott teákat éhgyomorra, addig az emésztést javító teákat étkezés után 15-20 perccel igyuk. A meghűléses megbetegedésekre, menstruációs panaszok kezelésére, vízhajtóként fogyasztott teákat napközben kortyoljuk el. A nyugtató, elalvást segítő teákat lefekvés előtt 30 perccel fogyasszuk.